Gyöngyösoroszi Misszió

Gyöngyösoroszi 

Történet     

Gyöngyösoroszi Heves megye nyugati részén, a Dél-Mátrában Gyöngyöstől É-ÉNy-i irányban 4 km-re fekvő település. Lakossága: 1543 fő.

image002Ércbányászata középkori eredetű, mely a török hódoltság alatt megszűnt. Aranybányaérc nevű nemesfémbánya üzemét 1699-ben újították meg, 1767-ben Fazola Henrik tett kísérletet a bányaművelésre. 1866-ban megszűnt a bányák művelése. Az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Rt. folytatott kutatásokat 1926-tól 1931-ig. 1945-ben a magyar állam vásárolta meg a Gyöngyösoroszi Ércbányát, mely gazdaságtalan termelés miatt 1986-ban bezárt, majd felszámolásra került.

A lakosság fő foglalkozása a szőlőtermelés volt, mivel a falu hegyes vidékén kitűnő csemege- és borszőlő termett. A termények közül a búza, a zab, kukorica és zöldtakarmány a legjelentősebb. Az 1962-ben megalakult “Február 24” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1997-től nem üzemel, felszámolták. Sokan visszaigényelték és kárpótlás illetve részarány alapján magántulajdonukba vették földjeiket, melyek művelését egyénileg végzik. A gazdálkodó egységek megszűnése miatt jelenleg országos feletti a munkanélküliek aránya, kiknek vagy képzettségi szintje igen alacsony, vagy 50 év felettiek és koruk miatt már nem kapnak munkát.

A község templomát már 1332-ben említi a pápai tizedjegyzék. Ez az Alexandriai Szent Katalinról elnevezett legrégebbi templom 1680 körül elpusztult, a XVIII. század elején már felújításáról és bővítéséről tesznek említést a források. Berendezései és felszerelései közül ma is sok származik ebből a korból. A templom kertjében álló egyedileg védett műemlékek a Nepomuki Szent János kőből készült szobra, a Szentháromság szobor és a kőkereszt, amely barokk stílusú. Helyben lakó pap a faluban nincs. A gyöngyöspatai Plébánia látja el a lelkipásztori teendőket. Az egri érsek egy felhívást kezdeményezett a ’90-es évek elején. A területén lévő üresen álló plébánia épületeket – megőrzésük érdekében -, felajánlotta egyházi szociális munkát végző szervezeteknek.

image004Ugyanebben az időben egy Magyarországon újrainduló szerzetesrend tagjai, mi Jó Pásztor Nővérek Kongregációja, kezdtük keresni a lehetőségeket, hogyan tudnánk folytatni 1950-ben erőszakkal megszakított apostolkodásunkat. A két kereső szervezet találkozott. Mi Nővérek megkaptuk lakóhelyül a gyöngyösoroszi plébánia épületét. Két nővér érkezett: S. Nagy Ida Rita, magyar, és Maria de Lurdes Dutra, portugál nővérek. A plébánia alapos felújításra szorult, a munkálatokban a falusiak segítségét elfogadva, ismerkedtek a faluban élők szokásaival, hagyományaival.

image006Látták és tapasztalták az itt élők elmaradottságát, akiknek szükségletkielégítési lehetőségei, életkörülményei és lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb. A hátrányok megnyilvánulnak az alacsony jövedelmi és fogyasztási szintben, a rossz lakáskörülményekben és lakókörnyezetben, az alacsony iskolai végzettség és műveltségi színvonalban, a nehéz és az egészségre ártalmas munkakörülményekben, a gyermekek felnövekedésének veszélyeztetettségében, a deviáns viselkedésben. Anyagi szempontból elmaradottak az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a sokgyermekes családok és a cigányok. Telepszerűen laknak, átlagban 3–4 gyermekkel. Jellemzően egy szoba-konyhás lakásokban több nemzedék él együtt. A lakások berendezése kezdetleges, helyenként asztal-lóca, fekhelyként fából házilag készített priccs, szalmazsák. Egészségügyi szempontból egyik alapvető tényező a lakáskultúra és lakás higiéné. Táplálkozásuk meglehetősen hiányos és egyoldalú, ezt az évszakok és a jövedelem is befolyásolják. A férfiak alkalmi munkából élnek (tavasszal gombát, tüzelőt gyűjtögetnek), ezért az évszakhoz kötöttség. Mezőgazdasági terményekhez a falu nem cigány lakosságától jutnak házalással ellenszolgáltatás (pl. fűnyírás) fejében. A cigányok egészségkulturáltságának alapvető meghatározói a környezet és az iskolai oktatás minősége. A tanulók iskolán kívüli életrendjét jórészt az otthoni környezet határozza meg.

Ilyen körülmények között élő emberek között kezdték a Nővérek megújuló rendi életüket. A plébánia épület lakhatóvá tétele, némi nyelvtanulás és ismerkedés után, megkeresték a helyi polgármestert, Tóth Tiborné Kati nénit, hogy megkérdezzék miben tudnának a falu segítségére lenni. Mindenki Kati nénije nagyon lelkesen fogadta a nővéreket is, és mindvégig kölcsönösen egymás segítségére voltak.

image008Az együttműködő gondolkodásból megszületett a Jövő Ház építésének ötlete. Létrehozták a Segítő Kezek Alapítványt. A kuratórium elnöke Maria Dutra nővér. A nővérek az általános iskolától nem messze vásároltak egy telket, amin a falusiak bevonásával felépítettek egy napköziotthont, mely 1999-ben került átadásra. Itt 5–8. osztályos cigány lányok délutáni nevelésével akartak foglalkozni. Az első években ez a következőképpen valósult meg: a nővérek által vásárolt nyersanyagokból két falusi asszony segítségével megfőzték az ebédet. 13.00 óra körül megérkeztek a lányok az iskolából. Kézmosás és terítés közben elmesélhették, kivel mi történt aznap. Ebéd előtt közösen imádkoztak, az étkezés után pedig közösen elmosogattak, eltörölgettek, elpakoltak minden edényt a helyére, felsöpörték, felmosták a konyhát és az ebédlőt. Ezután következett a tanulás, egy szakképzett pedagógus segítségével készítették el a házi feladatokat, és a tanulnivalót is számonkérte a lányoktól. Amikor mindenki elkészült, közösen elkészítették az uzsonnát, bezsélgettek, énekeltek, táncoltak. Mielőtt hazamentek kitakarították a tantermeket. Fürdési lehetőség is a lányok rendelkezésére állt. Időnként kaptak tisztasági szereket, és az iskolába szükséges tanszereket.

image010A Jövő Ház létrehozásával esélyt kívántak adni egy boldogabb életkezdésnek, gyermekkornak a hátrányos helyzetben lévő cigány gyermekek számára. Azért a cigány gyermekek részére, mert bár a térség hátrányos helyzetű, mégis a cigányok kiemelendők az ő hiányos kulturáltságuk, műveltségük, életkörülményeik, életvezetési szokásaik miatt. És azért a lányok, mert ők családanyává válva egy más életvezetési kultúrát adhatnak tovább az újonnan felnövő nemzedéknek.

image012Minden hónapban tartottak szülői értekezletet is, amelyen a polgármester asszony is részt vett. Ezt igyekeztek kellemes légkörben megtartani, sütemény-kávé-tea kíséretében. Megbeszélték az érdeklő anyukákkal, hogy miért fontos, hogy a lányok rendszeresen járjanak az iskolába és a napközibe is. Felhívták a figyelmüket, hogy kevesebb hiányzást igazoljanak, és csak indokolt esetben küldjék orvoshoz.

Megalakult a Karitász csoport is, melynek szintén a Plébánia adott helyet. Végiglátogatták az egész falut, felmérték ki a nagycsaládos, a rászoruló, idős és a magányos. Ünnepekre élelmiszeradományt gyűjtöttek számukra. Havonta/kéthavonta van „Ruhavásár”. A gyermekes családokat gyógyszerek kiváltásával is támogatjuk.

A nővérek számára fontos volt, hogy a hit- és erkölcstanoktatásból se maradjanak ki az arra igényt tartók. Ezt a feladatot Rita nővér – a kijáró pappal együttműködve – vállalta magára nemcsak a napközisek, de a többi falusi gyermek számára is. Az Elsőáldozás és a Jézus Szíve Ünnep a falu ünnepe minden évben.

2005 augusztusában Dorothea nővér érkezett Németországból a magyarországi misszióba. Pár hónapos magyar nyelvtanulás után 2006. tavaszán érkezett Gyöngyösorosziba. Nagyon a szívén viseli a családok szegénységét, munkanélküliségét. Egy műhelyen gondolkozik, a Jövő Házban rendeztek be egy termet mindenféle kellékekkel. Jelenleg többféle technikát, munkát kipróbálnak. Mappát, albumot, képeslapot készítenek. Papírral, szalvétával, textillel, üveggel dolgoznak. Dorothea nővér művészien fest kis üvegmécseseket. Szeretné ezeket a tárgyakat értékesíteni, hogy az asszonyok fizetést kaphassanak munkájuk után. Magyarországon ennek még nem találta meg a módját. Németországból kapja az üvegmécsesek nyersanyagát, és oda küld a különböző kész termékekből, és a Jó Pásztor Nővérek különböző országokban lévő házaiba eladásra. Ez azonban elég költséges. Segítséget jelent az érkező pénz, de erre munkahelyet nem lehet építeni.

Jelen

Mit jelent Gyöngyösoroszinak a Jó Pásztor Nővérek jelenléte?

image014A Jó Pásztor irgalmas szeretete az, ami megkülönbözteti egy napközi otthontól vagy szabadidő központtól. Ezt a Szeretetet a Jó Pásztor Nővérek teszik láthatóvá az itt élő emberek számára. Hogyan? Jelen vannak, amikor egy fiatal lány az általános iskola befejezése után, vagy néha előtt, gyermeket szül. Segítik őt a csecsemőgondozásban vagy a háztartásvezetésben. Anyaként mellette vannak örömeikben, fájdalmaikban. Mellettük vannak, amikor férjük/élettársuk börtönbüntetését tölti. Támogatják, amikor – talán önhibájukból – nem jól osztják be a pénzt. Nehéz összefoglalni mit is tesznek ezek a nők ebben a kis faluban. A Jó Pásztorba vetett reményben és bizalomban élik mindennapjaikat, vesznek részt a falusiak életében. Segítő kezeiket Maria Dutra nővér így fogalmazta verssé:

image016Kezek gyöngék, lágyak és kedvesek,

Kezek erősek, hogy felemeljenek és támogassanak.

Barátok kezei, amelyek azért vannak, hogy öleljenek.

Testvérkezek, amelyek megosztják, amilyük van.

Kezek szabadok, hogy szeressenek minden pillanatban.

Foglyok kezei tele szenvedéssel.

Kezek, amelyek szépek, tele eleganciával és nemességgel.

Kezek, fáradtak a munkától és a szegénységtől.

Kezek, amelyeket a nehézségek barázdákkal megkeményítettek.

Kezek fürgék, adakozóak és szolgálatkészek.

Angyali kezek jóságtól illatosak,

Nyitott kezek, amelyek áldanak és megbocsátanak.

Kezek, amelyek könyörgésre emelkednek.

Kezek, amelyek a barátság láncában összekulcsolódnak.

Virág kezek, amelyek virágként nyílnak, hogy szabadságot hozzanak.

Kezek, amelyek többek, mint kezek, amelyek szeretetet nyújtanak valójában

Ezek a kezek a mi kezeink

Segítő kezek!